Természeti jelenségek - villám

Tankönyv: -
Példatár: -

a ménkű […] A nyárfát nagyon szereti, a tölgyet, szilfát meg a fűzfát is, ilyenek alá soha ne álljon, ha már muszáj eső elől valahova elhúzódni. Vadgesztenye- meg bükkfa alá már odaállhat, de legjobb az égerfa. […] Villámvágta éger nincs az egész berekben, de nyárfa annál több.

Fekete István: Tüskevár

A villám egy nagyon gyenge előkisüléssel kezdődik, ami rendszerint fentről lefelé, szökellve, kanyarogva halad, többször elágazik. Amikor a Földet eléri, nagy sebességgel fölfelé indul, az a fényes főkisülés amit látunk. Ez kivilágítja a villám ágait, és hatalmas robaj kíséri. A főkisülés után 40-80 ms időközökkel 3-4 vékony utókisülés ún. dárdavillám következhet.

A lecsapó villámok 90%-a a felhők negatív töltésű részéből ered. Ritkán előfordulnak pozitív felhőből kiinduló villámok is, amelyeknél a főkisülés tipikusan nagyobb áramú, tovább tart és utókisülésekre kevésbé hajlamos.

Magyarországon évente 20-60 villám csap le négyzetméterenként, ami az összes villámlás kb. egyhatoda, a kisülések többsége ugyanis felhő-felhő közötti villám.

(Benjamin Franklin papírsárkányos kísérletét 1852-ben hajtotta végre, csoda, hogy túlélte.)

A villám jellemzői:

• 400-450 MV, 30-35 kA
• 300000 ºC (Nap felszínének ötszöröse)
• Energia kicsi, teljesítmény nagyon nagy! P = E/t